[Esettanulmány - harmadik rész] Hogyan segít a pszichológus?

Az esettanulmányom negyedik - egyben utolsó részében a párkapcsolati tanácsadás folyamatáról írok néhány szót. Arról, hogy Klárában milyen változások indulnak el és hova jut el néhány hónap alatt a pszichológus segítségével.

Klára pontosan egy hét múlva ment vissza a második ülésre. Szinte még mindig benne volt az előző beszélgetés, ahogy majdnem az egész párkapcsolati tanácsadói órát végigsírta és ezzel nemhogy semmit, de szinte mindent elmondott magáról és arról az állapotról, amiben akkor volt.

Ez az egy hét valamivel talán könnyebb volt, mint az előző, de még mindig nagyon sokat gondolt Bencére. Klára még mindig nem tudta elképzelni, hogy valaha még jól érezheti magát és a szomorúság távozik az életéből, és a mindennapjaiból.

A következő hetekben Klára és a pszichológus nagyon sokat beszélgettek Klára gyermekkoráról, a családjáról, eddigi párkapcsolatairól és természetesen Bencéről is. Klára egyre jobban érezte magát, hiszen nagyon sokat segített, hogy Zsigmondnak sosem volt egyetlenegy minősítő megjegyzése sem, ami nem azt jelentette, hogy ne mondta volna el, hogy mit is gondol, de ezt úgy tette a párkapcsolati tanácsadás során, hogy az nem volt bántó Klárának, hiszen szavai sosem voltak minősítőek. Zsigmond olykor saját, személyes történetet is megosztott, ami Klárában kettős érzéseket keltett eleinte, hiszen egy pszichológus azért mégis csak pszichológus, de később már kifejezetten jó volt úgy látni Zsigmondot, hogy nem egy messziről jött fehérköpenyes, hanem egy halandó, akinek megvannak a maga hibái és ugyanolyan ember, mint bárki más.

Klára egy csomó olyan mintát felismert magában, amiről nem is tudott. Nem volt ezeket egyszerű elhagyni és nem is mindig ment teljesen, de önmagában a felismerés nagyon sokat segített. Felismerte például magában, hogy nem csupán egy társat, de sok mindenben megmentőt is keres, ami akár terhet is jelenthet a másik félnek. Vagy felismerte azt is, hogy ugyanazt az öblítőt használja még mindig, amit Bence szeretett.

Klára a sok beszélgetés alatt egyre jobban érezte magát és már nem csak a rendelőben, hanem a rendelőn kívül is. Azt vette észre, hogy egyre kevesebbet gondol Bencére. Persze még mindig benne volt, de valami talán megfordult. Talán azért mert kibeszélte magából? Vagy csak egyszerűen az idő segített rajta? Vagy a tanácsadás során volt valami "trükk", amit Zsigmond bevetett?

Klára három és fél hónap után azt érezte, hogy ha még nincs is teljesen rendben, de már képes arra, hogy maga vegye kézbe a saját dolgait. Elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy továbblépjen, hiszen a párkapcsolati tanácsadás csak egy állomás ahhoz, hogy teljesen összeszedje magát. Reggelente már nem volt meg az érzés, hogy nem akar felkelni és valahogy a hétköznapok is egyre több értelmet nyertek Klárának. Előbb-utóbb eljött a tanácsadás befejezésének az ideje, gondolta és érezte is Klára.

Ami nehéz volt, hogy Zsigmondtól elbúcsúzzon, de a párkapcsolati tanácsadás folyamán erről is szó esett és ennek is szenteltek egy egész ülést. Klárának nehéz volt a leválás, de Zsigmond biztosította arról, hogy "az ajtaja mindig nyitva áll Klára előtt."

Ezzel véget ért Klára története. Az eset fiktív is meg nem is, hiszen nem egy valós történeten alapul, de mégis több hasonló folyamattal és megéléssel találkoztam a rendelőmben. Klára esete sok mindenben tipikus, de egyedi, hiszen Klára más érzésekkel és gondolatokkal engedi bele magát a párkapcsolati tanácsadás folyamatába, hiszen Klára az senki más, hanem Klára. Közhelyesen de hitelesen: egyedi és megismételhetetlen. Budapest. 2018.

#párkapcsolatiesettanulmány #párkapcsolatitanácsadóBudapest #párkapcsolatitanácsadásbudapesten #párkapcsolat