Empátia vagy ítélkezés?

November 8, 2016

 

Képzeljük el az alábbi beszélgetést:

 

Nő: Nagyon szenvedek ezzel a prezentációval. Annyira leterhel, úgy érzem, minden témát érintenem kell, de túl sok van, egyszerűen nem tudom, hogyan csináljam.

 

Férfi: De hát miért készülsz egyáltalán? Csak menj el és bízz benne, hogy tudod az anyagot, hisz ez így is van.

 

Nő: Nem tudom, hogyan csináljam ezt. Valamit csak kell mondanom annak a 100 embernek, aki ott fog ülni... Azt várják, hogy egy műhelyt tartsak.

 

Férfi: Miért nem hagyod, hogy az emberek kérdezzenek, és a közönség kíváncsisága legyen a vezérfonal abban, hogy mit mondasz el?

 

Nő: Pontosan erről van szó! Nem tudok bízni benne, hogy bárki segíteni fog, vagy segíteni tudna nekem. Úgy érzem, hogy mindent magamnak kell csinálnom, elszigetelten másoktól. Már magától a gondolattól, hogy valaki fel tudna tenni egy jó kérdést, ami segítene, könnyes lesz a szemem.

 

Férfi: Pontosan. Vagyis kontrollmániás vagy.

 

Nő: Amikor így nevezel, az nem segít, sőt, rosszul esik. Arra lenne szükségem, hogy támogass, hogy meghalld a fájdalmamat.

 

Férfi: Vagyis most már azt is te akarod megszabni, hogy hogyan válaszoljak neked, hogyan legyek a terapeutád. Az van, amit mondtam: kontrollmániás vagy.

 

Ez a párbeszéd rávilágíthat, hogy micsoda lehetőségeket kínál egy kapcsolat arra, hogy ténylegesen kapcsolódjunk a másikhoz, és arra is, hogy fájdalmat okozzunk neki.

 

Sajnos a kapcsolatokban gyakran előfordul, hogy a nyílt, biztonságos és potenciálisan gyógyító kommunikáció sértővé, veszélyessé válik és eltávolítja a partnereket egymástól.

 

Ebben a helyzetben a nő szenvedett és küzdött vele, hogy hogyan fejezze ki a fájdalmát. Igyekezett megérteni, hogy miért okoz neki olyan nagy nehézséget a prezentációja és sikerült is ráébrednie, hogy mi a valódi problémája. Meg tudta látni a saját félelmét és bizalmatlanságát, ami arra késztette, hogy rágörcsöljön a helyzetre és komoly stresszt okozzon neki. Mikor világossá vált számára, hogy mi történik benne, el tudott lazulni, fel tudott lélegezni. Ha rájövünk egy olyan igazságra, ami saját magunk elől is rejtve volt, és ezt ráadásul valaki mással együtt tesszük, az egy fantasztikus dolog.

 

Sajnos azonban a fenti esetben a férfi kritikával válaszolt erre a felismerésre, és a nő fájdalmát arra használta, hogy ítélkezzen fölötte. Figyelemre méltó, ahogy a nő annak ellenére, hogy láthatóan megbántódott, továbbra is nyitott maradt és próbálta megkapni, amire igazán szüksége volt. Épp az történt ugyanis, amitől tartott: segítséget kért, arra vágyott, hogy az énjének egy sérülékeny, megsebzett részét megértsék és gondját viseljék, de segítség helyett ítélkeztek fölötte.

 

Szomorú volt látni, hogy úgy tűnt, a partnere tényleg őszintén segíteni akart neki, de képtelen volt a szándékainak megfelelően kifejezni magát. Ahelyett, hogy a nő szenvedésére fókuszált volna, azt a viselkedést igyekezte kiiktatni a javaslataival, ami a párja bizalmatlanságából fakadt. Látszólag ugyanazt akarták: hogy a nő képes legyen kicsit ellazulni, túllépni az elakadásán és jobban élvezni a folyamatot. De a mód, ahogy a férfi ezt igyekezett elérni –kritizálva a nő még meg sem mutatkozó viselkedését és címkézve tökéletesítésre szoruló személyiségét - nem segített a párjának.

 

Ijesztő és nehéz feltárni a sérülékenységünket, az érzékenyebb területeinket, és mikor összeszedjük a bátorságunkat, arra vágyunk, hogy ezt biztonságos közegben tehessük, ahol kedvességgel válaszolnak rá. A párkapcsolat remek lehetőséget nyújt erre: csak akkor tudunk ellazulni, és végül túllépni a félelmeinken és gyengeségeinken, ha azokat megértik, és támogatóan viszonyulnak hozzájuk.

 

Minden perc, minden beszélgetés, minden interakció lehetőséget kínál: vagy az empátiát választjuk, vagy az ítélkezést. Közelíthetünk a sebezhetőséghez érdeklődéssel és együttérzéssel, de kritikával és ítélkezéssel is. Tegyünk egy próbát: egy napig tudatosan figyeljünk azokra a pillanatokra, amikor dönthetünk empátia és ítélkezés közt! Figyeljünk oda a saját magunk és mások sebezhető részeire, és próbáljunk meg mögéjük látni!

Please reload

Ha szeretnél még a témában válaszokat kapni, iratkozz fel a hírlevelemre!

Legújabb blogbejegyzések
Please reload

Archive
Please reload

Search By Tags
Follow Us
  • Facebook Basic Square
  • Twitter Basic Square
  • Google+ Basic Square
  • Facebook Square

Szekeres Kristóf pszichológus

Telefon: +36-70/527-0540

E-mail: szekeres.kristof@parkapcsolat.me