Tündérek, mesék, párkapcsolatok
Kislányok gyakran mondják, hogy az a vágyuk, hogy megtalálják a „szőke herceget fehér lovon” és hercegnők legyenek az esküvőjükön. Sok lányt már egész pici kora óta arra tanítanak, hogy a tartós kapcsolat és az elköteleződés olyan, mint egy tündérmese. A szülőktől érkező jelzések, a filmek és a könyvek is ezt az elképzelést erősítik meg.ű
Hasonlóképpen sok fiút arra nevelnek, hogy egy „igazi férfi” sosem mutathat gyengeséget, és párja védelmezőjének, gondviselőjének kell lennie. Így aztán sok férfi visszariad a szerelemtől és az elköteleződéstől, mivel teherként tekint rájuk. Következésképp a nők, akik mesebeli románcról ábrándoznak, gyakran csalódnak a szerelemben.
De miért különbözik a fantázia a valóságtól? Álljon itt néhány ok, amiért a tündérmesébe illő álmok gyakran szenvedéshez vezetnek egy kapcsolatban, vagy házasságban:
1. A hercegnőknek és a hercegeknek van egy sötét oldaluk is.
Egy olyan nő számára, aki azt szeretné, hogy hercegnőként bánjanak vele, az a fontos a romantikus kapcsolatokban, hogy a férfiak nagyra tartsák, piedesztálra emeljék, szeressék, óvják és kényeztessék. Cserébe ezért a biztonságért a férfi nagybetűs Férfi lehet. Ennek a hozzáállásnak a rejtett hátulütője az a jelenség, amit a kutatók „jóindulatú szexizmusnak” neveznek: az a hit, hogy a nőket védelmezni kell – ugyan nem feltétlen szándékosan –, de arra használható, hogy igazolja a nemek közti egyenlőtlenséget. A hercegnő és az őt védelmező lovag eszméje ugyanis azon a feltevésen alapszik, hogy a nő egymagában gyönge és a férfiak oltalmára szorul – többek közt a döntéshozatalban is.
2. A hercegnő-státusz a növekedés gátja.
A hercegnő szerepére áhítozó nő számára a kifinomult nőiesség kifejlesztése és megőrzése csupán egyetlen célt szolgál: azért él, hogy bálványozzák. A való világban azonban azok a nők, akik túlhangsúlyozzák a nőiességüket, gyakran a személyes növekedésük kárára teszik ezt. A romantikus célokat mindenek elé helyező nők kevésbé fognak érdeklődni a tudományos karrier iránt, és az önértékelésük is alacsony
abb lesz, mint azoké a nőké, akik a párkapcsolati szerepük mellett számos más szerepet is betöltenek.
3. A tündérmeséken alapuló fantáziák ritkán vágnak egybe a valósággal.
A kutatások azt mutatják, hogy a tündérmeseszerű elképzeléseken alapuló házasságok rendszerint kiábránduláshoz vezetnek, mivel egyik fél sem lesz képes felérni az elvárásokhoz.
4. A „szőke herceg” rajong a finom nőiességért, de az asszertív nőkért már nem annyira.
Az ilyen típusú kapcsolatokban az a ki nem mondott egyezség, hogy a nő passzív marad, és hagyja, hogy a párja hozza meg a döntéseket. A független, egyéni törekvésekben, vagy az önálló döntéshozatalban nem fogják támogatni.
5. A magányos hercegnő
Gyakran a nők azok, akik különösen rosszul járnak, ha egy pár irreális elvárásokkal vág neki a kapcsolatnak. Ilyen esetekben ugyanis a nők párkapcsolati elégedettsége, ill. pszichológiai jólléte alacsonyabb lesz, mint azoké a nőké, akiket kevésbé ragadnak magukkal tündérmeseszerű elképzelések.
A nemi szerepekhez való merev ragaszkodás hosszú távon fojtogatóvá válhat. Azok a férfiak és nők, akik megengedik a párjuknak, hogy önmaga legyen, nagyobb érzelmi intimitást, valamint több örömöt és spontaneitást fognak megtapasztalni a kapcsolatukban.
